Az ékesség
Allah, a Könyörületes és Megkönyörülő Nevében.
{1} He Mím. {2} A nyilvánvaló Írásra! {3} Arab Koránná tettük azt - talán éltek az eszetekkel. {4} A nálunk lévő anyakönyvben őrizve, bizony ez magasztos és bölcs. {5} Vajon visszatartsuk-e tőletek az intést azért, mert olyan nép vagytok, amely semmibe veszi a határokat? {6} Hány prófétát küldtünk már a hajdanvoltakhoz! {7} És egy próféta sem jött el hozzájuk úgy, hogy gúnyt ne űztek volna belőle {8} Ám mi olyan népeket pusztítottunk el, amelyek harciasabbak voltak, mint ők. Így esett a hajdanvoltak példája. {9} És ha megkérdezed őket, hogy ki teremtette az egeket és a földet, bizonyosan azt mondják: "A Büszke és a Tudó teremtette azokat." {10} Ő az, aki a földet fekvőhelyetekké rendelte és utakat helyezett el nektek rajta. Talán az igaz útra vezettettek. {11} És Ő az, aki az égből vizet bocsátott le bizonyos mennyiségben. És fölélesztettük általa a halott vidéket. Így fogtok majd sírotokból előhozatni. {12} És Ő az, aki mindenféle párt teremtett és hajókat és jószágokat készített nektek, amelyek hordoznak benneteket, {13} hogy elhelyezkedhessetek a hátukon és - miután elhelyezkedtetek rajtuk - megemlékezzetek Uratok kegyéről és azt mondjátok: "Magasztaltassék az, aki szolgálatunkra kényszerítette ezt. Mi képtelenek lettünk volna erre. {14} Bizony, mi az Urunkhoz térünk vissza." {15} Ők azonban szolgáik közül egyeseket mellé helyeznek, résszerinti ivadékainak. Bizony, az ember nyilvánvalóan tagadó. {16} Vajon Allah a saját teremtményei közül lányokat választott magának, benneteket pedig fiúgyermekkel tüntetett ki? {17} Ám ha valamelyiküknek leánygyermek születését hozzák hírül, amiről az Irgalmasról szólván példálózott -, akkor arca elsötétül és haragvás tölti el. {18} Olyasvalakit helyeznek mellé, aki csecsebecsék között nő föl és ha vitára kerül a sor, nem tud érvelni. {19} És női lényekké tették meg az angyalokat, akik pedig az Irgalmas szolgái? Vajon tanúi voltak a teremtésüknek? A tanúbizonyságuk föl fog jegyeztetni és számadással tartoznak érte. {20} És azt mondják: "Ha az Irgalmas úgy akarta volna, nem szolgáltuk volna őket." Nincs tudomásuk róla, és csak találgatnak. {21} Avagy adtunk-e nékik korábban Írást, amihez ragaszkodnának? {22} De nem! Ők azt mondják: "Atyáinkat mi egy bizonyos vallásközösségben leltük föl, s nekünk az ő nyomdokaik mutatják a követendő irányt." {23} És ugyanígy nem küldtünk egy városba sem intőt teelőtted úgy, hogy a gazdagok azt ne mondták volna: "Atyáinkat mi egy vallásközösségben leltük föl és mi az ő nyomdokaikat követjük." {24} És mondta az intő: "Még akkor is, ha igazabb útmutatással jöttem hozzátok, mint amiben atyáitokat leltétek föl?" "Nem hiszünk a küldetésetekben" - mondták azok. {25} Mi pedig bosszút álltunk rajtuk. Nézd csak meg, milyen végre jutottak azok, akik a küldötteket hazugnak nyilvánították! {26} És emlékezz arra, amikor Ábrahám azt mondta apjának és népének: "Nekem nincs közöm ahhoz, amit ti szolgáltok - {27} kivéve azt, aki teremtett engem. Ő fog engem az igaz útra vezérelni." {28} És maradandó szóvá tette ezt az utódai közt. Talán megtérnek. {29} Igen, én hagytam, hogy ezek és atyáik élvezzék az evilági életet, amíg el nem jön hozzájuk az Igazság és egy nyilvánvaló küldött. {30} És amikor eljött hozzájuk az Igazság, azt mondták: "Ez varázslat. Nem hiszünk benne." {31} És azt mondták: "Miért nem küldetett le a Korán a két város valamelyik hatalmas emberének?" {32} Vajon ők osztják-e szét Urad irgalmát? Mi osztottuk szét közöttük a megélhetésüket az evilági életben. És egyeseket közöttük magasabb rangra emeltünk másoknál, hogy egyesek közöttük szolgálatra fogjanak másokat. A te Urad irgalma azonban jobb annál, amit ők összegyűjtenek. {33} És ha nem válnának emiatt az emberek a tagadók egyetlen népévé, akkor azoknak, akik nem hisznek az Irgalmasban, ezüst tetőket rendelnénk a házaik fölé és lépcsőket, hogy fölhághassanak, {34} és ezüst kapukat, és pamlagokat, amelyekre kényelmesen leheveredhetnek, {35} és egyéb ékességeket. Ám mindez csupán az evilági élet élvezete. Az óvakodókat azonban a túlvilág várja a te Uradnál. {36} Aki vakságában elfordul Allah említésétől, annak egy sátánt rendelünk, és az lesz az ő társa (Karín). {37} A sátánok bizony távol tartják őket az igaz úttól és közben azt hiszik, hogy az igaz úton vezettetnek. {38} Mikor végül eljön majd hozzánk, azt mondja a sátánnak: "Bárcsak olyan távol lettél volna tőlem, mint Napkelet Napnyugattól! Gonosz egy társ (Karín)!" {39} És miután kegyetlenek voltatok, nem használ nektek azon a napon az, hogy részestársak lesztek a büntetésben. {40} Vajon elérheted-e, hogy a siketek halljanak? És az igazútra vezérelheted-e a vakokat, s azokat, akik nyilvánvaló tévelygésben vannak? {41} És lenne bár úgy, hogy magunkhoz veszünk téged, akkor bosszút állunk rajtuk. {42} Vagy mutassuk bár meg neked, amivel megfenyegettük őket, bizony hatalmunk van rajtuk. {43} Ragaszkodj erősen a sugallathoz, amit kaptál! Te az egyenes úton vagy. {44} Bizony, intés ez neked és a népednek. Számot kell majd adniuk. {45} Kérdezd csak meg azokat a küldötteket, akiket teelőtted küldtünk el, vajon az Irgalmas helyett elrendeltünk-e más isteneket, akiket szolgálniuk kell? {46} Elküldtük hajdan Mózest a jeleinkkel Fáraóhoz és az előkelőihez. Azt mondta: "Én vagyok a teremtmények Urának a küldötte." {47} Mikor azonban eljött hozzájuk a jeleinkkel, íme, ők kinevették azokat. {48} És mi nem mutattunk nekik olyan jelet, ami ne lett volna nagyobb az előzőnél. És büntetéssel sújtottuk őket, hogy talán megtérnek. {49} "Ó varázsló!" - mondták. "Fohászkodj érettünk a te Uradhoz, mivel szövetséget kötött veled! Bizony, az igaz úton vezettetünk akkor." {50} Miután azonban elhárítottuk róluk a büntetést, akkor íme, megszegték a megállapodásokat. {51} Fáraó pedig kihirdettette a népének: "Ő népem! Vajon nem az enyém-e az országlás Egyiptom fölött, ahol is ezek a folyók alattam folynak? Nem akartok látni? {52} Avagy nem vagyok-e jobb annál, aki megvetésre méltó és alig tudja magát világosan kifejezni? {53} És miért nem szórattak rá arany karperecek, vagy miért nem angyalok kíséretében jött?" {54} És meggondolatlanságra ösztökélte a népét is. Ők engedelmeskedtek neki. Bűnös nép volt. {55} Miután kihívták a haragvásunkat, bosszút álltunk rajtuk és valamennyiüket vízbe fullasztottuk. {56} És előzménnyé és példává tettük őket a későbbi nemzedékeknek. {57} Amikor Mária fiát példaképpen hozták föl, akkor íme, a te néped hangzavarban tört ki miatta {58} és azt mondták: "Vajon a mi isteneink jobbak-e, avagy ő?" Ám csupán azért hozták őt föl neked, hogy vitatkozzanak. Bizony, perlekedő nép ez. {59} Nem más ő, mint egy szolga, aki iránt kegyet gyakoroltunk és akit példának állítottunk Izráel fiai elé. {60} Ha úgy akartuk volna, angyalokat támasztottunk volna közöttetek, akik utódaitok lennének a földön. {61} És bizony, ő az óra jelzése. Ne kételkedjetek hát benne és kövessetek engem! Ez az egyenes út! {62} És ne hagyjátok, hogy a sátán elfordítson benneteket! Nyilvánvaló ellenségetek ő. {63} És amikor Jézus eljött a nyilvánvaló bizonyítékokkal, azt mondta: "Eljöttem hozzátok a bölcsességgel, és hogy elmagyarázzak nektek valamennyit abból, amiben összekülönböztetek. Óvakodjatok hát Allahtól és engedelmeskedjetek nekem! {64} Allah az én és a ti Uratok. Szolgáljátok hát őt! Ez az egyenes út. {65} Ám a csoportok összekülönböztek egymással. Jaj lesz a kegyetleneknek egy fájdalmas nap büntetése miatt! {66} Várhatnak-e mást, mint az órát, ami váratlan lepi meg őket, úgy, hogy nem is veszik észre? {67} Azon a napon a barátok egymás ellenségei lesznek, kivéve az óvakodók (El-Muttekín). {68} "Szolgáim! Nem kell félnetek és nem kell szomorkodnotok! {69} Ti, akik hittetek a jeleinkben és muszlimok voltatok, {70} lépjetek be a Paradicsomba. A feleségeitekkel együtt örvendezni fogtok. {71} Aranytálakat és serlegeket hordoznak körbe közöttük és az lesz bennük, amire a lélek áhítozik, és ami gyönyörűség a szemnek. És örökké ott lakoztok. {72} Ez a Paradicsom, amit örökül kaptatok azért, amit cselekedtetek. {73} Számos gyümölcs van ott néktek, amiből ehettek. {74} A bűnösök pedig a gyehenna büntetésében lakoznak örökké. {75} Nem kapnak könnyítést és kétségbe lesznek esve. {76} Mi nem kegyetlenkedtünk velük, hanem ők voltak a kegyetlenek saját magukkal szemben." {77} És így kiáltanak ők: "Málik! (a pokol garázdája) Végezzen velünk a te Urad!" Ő pedig azt mondja: "Itt fogtok maradni." {78} Elhoztuk pedig néktek az Igazságot, ám a legtöbben közöttetek gyűlölik az Igazságot. {79} Vagy talán valami tervet szőttek? Mi is szövünk valamit ellenük. {80} Vagy úgy gondolják-e, hogy nem halljuk meg azt, amit eltitkolnak és amiről bizalmasan beszélgetnek? De igen! A mi küldötteink - velük lévén - feljegyzik. {81} Mondd: "Ha az Irgalmasnak fiúgyermeke lenne, akkor én lennék az első, aki szolgálnám azt." {82} Magasztaltassék az egek és a föld Ura, a trónus Ura! Mennyire fölötte áll Ő annak, amit állítanak róla! {83} Hagyd őket, hadd tevékenykedjenek és játsszanak, amíg nem lesz találkozásuk azzal a nappal, amelyre ígéretet kaptak! {84} Ő az, aki isten az égben és isten a földön. Ő a Bölcs és a Tudó. {85} És áldott legyen az, akié az országlás az egekben és a földön, és ami a kettő között van. Nála van az Óra tudása. És hozzá lesz majd visszatérésetek. {86} Akikhez rajta kívül fohászkodnak, azoknak nincs hatalmuk a közbenjárásra, kivéve azokat, akik az Igazságot tanúsítják és tudásuk van. {87} Ha megkérdezed őket, hogy ki teremtette őket, bizonyosan azt mondják: "Allah!" Hogy fordulhatnak el ennyire tőle?! {88} És az ő kijelentésének (Mohamed kijelentése Allahnak, amikor panaszkodott neki): "Uram! Olyan nép ez, amely nem hisz." {89} Fordulj hát el tőlük és mondd: "Békesség!" Majd megtudják!